Lakatos Luca

Life és business coach, tapasztalt szülői coach. Egyéni és csoportos coachingokat és tréningeket tartok lassan hét éve. A coachingokat szeretem a természetben sétálva tartani, ami tapasztalatom szerint sokkal hatékonyabbá teszi a közös munkát.
Voltam moderátora kerekasztal beszélgetéseknek és kommentátora szülői- és gyerekprogramoknak is.
Küldetésem, hogy a világon több legyen a kiegyensúlyozott, önazonos ember, aki nem csak túléli, hanem megéli és élvezi is a mindennapokat.
Kedvenc területeim a mindfulness, a tudatos jelenlét, az őszinte visszajelzéseken alapuló kommunikáció és a hatékony időgazdálkodás.
Hiszek benne, hogy mindenki képes tenni a saját boldogságáért. Coachként abban segítek, hogy az ügyfeleim megtalálják a számukra legmegfelelőbb utat és belső erőforrásaikat használva végig is tudnak menni azon.
Életvidám személyiség vagyok, szeretek inspirálni másokat. 12 éves korom óta énekelek kórusban, szeretek futni, egy kislány és egy kisfiú anyukája vagyok.

Cintia

A minimalista lány a szomszédból (@theminimalistgirlnextdoor)

Egy csipetnyi minimalizmus – receptek az egyszerűbb élethez
Senkit ne tévesszen meg a cím, ez nem egy „süti-sorozat” lesz, itt ugyanis legfeljebb a lelked lakhat majd jól, a gyomrodnak sajna más cikkek után kell néznie.
Ezzel a cikksorozattal szeretnék neked segíteni, ha téged is érdekel a minimalizmus és belevágnál, hogy apró lépésekkel haladva, mindennapjaid szerves részévé tedd ezt a szemléletmódot.
És hogy miért apró lépésekben érdemes haladni? Nos, nekem az a tapasztalatom, hogy az emberek többségének ez fér csak bele rohanó mindennapjaiba, napi pár perc, fél óra, aztán már rohannak is tovább. De hidd el, amint megtettél jópár ilyen aprócska lépést, előbb-utóbb azt veszed majd észre, hogy az életedbe szinte észrevétlenül kúszott be a pozitív változás, és egyre közelebb kerülsz egy letisztultabb, egyszerűbb élethez.
Mint ahogyan a receptek esetében, itt is igaz a szabály: kipróbálod és legfeljebb nem jön be. Nem fogom azt mondani, hogy: no akkor most dobd ki szépen egyszerre a lakásban lévő holmik 90 %-át, hogy aztán egy hét múlva jól megbánd az egészet. Az apró léptéknek ez is az egyik lényeges előnye a durr bele, mindent egyszerre módszerrel szemben, hogy ha csak egy kis lépést teszel meg, és közben rájössz, hogy neked az mégsem megfelelő, akkor még mindig könnyedén visszafordulhatsz és elindulhatsz egy másik irányba, nem kell kilométereket gyalogolnod vissza a kiindulópontig.
Amiatt se aggódj, ha olyanokkal élsz együtt, akik egyáltalán nem, vagy csak részben támogatják majd minimalista törekvéseidet. Én abszolút átérzem a helyzetedet, hiszen két nem-minimalistával élek egy fedél alatt. Éppen ezért minden egyes tanácsot igyekszem majd úgy tálalni, hogy megfeleljen a lehető legtöbb szájíznek, adni a leves mellé sót-borsot, alkalomadtán talán még cukrot is.

Melegítsük hát elő a sütőt, vegyük elő a gyúródeszkát, kezdődjön a minimalista móka: jöhet az első recept!

Bóna-Monok Petra

 

Annyi mindent elárulhat magáról az ember egy bemutatkozás alkalmával. Például azt, hogy mindjárt 37 éves, vagy éppen azt, hogy újságszerkesztéssel és szöveggondozással foglalkozik. A férjével él a Dunántúlon, és van egy rajongásig szeretett kutyája. Fontos számára a család, s elkötelezetten próbálja egy környezettudatos és zöld életmód alapjait lefektetni.
De ami a legtöbbet elmondja rólam, az mégis inkább az, hogy javíthatatlan könyvmoly vagyok. Nem a kifejezés manapság oly divatos értelmében. Mert ma már olvasni sokféleképpen és sok mindent lehet. Én inkább régimódi olvasó vagyok. A könyvek hangulatát sokkal inkább átérzem helyi kis könyvárusító üzletekben, na meg a könyvtár polcai között szemlélődve, mint a mai – számomra már sok esetben nagyüzeminek ható – könyvesboltokban.
Szeretem könyvekkel körbevenni magam. Vallom Cicero örökbecsű nézetét, miszerint egy könyv nélküli szoba lélektelen test csupán. Nálam sincsen szoba, polc és táska könyv nélkül.
Azon a határozott véleményen vagyok, hogy olvasni a jót és jól alapelve alapján kell.
Nem akkor válok valódi olvasóvá, ha naponta több száz oldalon rágom át magam. Hisz e tevékenység esszenciája, hogy az aktuális olvasmány mondandóját az identitásom részévé tudjam tenni. Hogy okuljak, nevelődjek és fejlődjek általa.
S ha már ezt a Kazinczy által is használt szófordulatot említettem, el kell mondjam azt is, hogy számomra (a fent leírton túl) még egy kikerülhetetlen jelentést hordoz. Akad ugyanis egy másik szempont, ami mellett már évek óta nem tudok elmenni; a fenntarthatóság kérdése. Ezt próbálom összevetni a könyvmoly-léttel. Az új kötetek mellett így nálam mind nagyobb hangsúlyt kapnak az antikvár és használt könyvek, valamint a könyvtári kölcsönzés is.
Jót és jól!

Kata

Sokan fogalmaztak már meg örökérvényű igazságot az elégedettséggel kapcsolatban. Ezek az állítások többnyire ellentmondanak egymásnak. Mivel elégedjünk tehát meg az elégedettséget illetően? Szeretem azokat pillanatokat, amikor arra eszmélek, hogy most jó. Elégedetten nyugtázom, és megyek tovább. Nem tudom mikor érkezik a következő ilyen momentum, de biztos vagyok benne, hogy azt is észre fogom venni, és ezzel megelégszem.

Ahogy ezeket a sorokat írom, azon dilemmázom, vajon az elégedettség fokozható-e, és milyen kapcsolatban lehet az inspirációval?

Olyan emberekkel készítek interjúkat, akik inspirálnak: az életvitelükkel, a munkásságukkal, a kisugárzásukkal, a sikereikkel; akiktől igyekszem ellesni egy-egy számomra hasznos, az elégedettségemet növelő fortélyt az élethez.

Továbbá megosztom veletek az én sikereimet is, többnyire a fenntarthatóság témakörében, mely területen elért eredményeim során ismerkedtem meg közelről az elégedettség fogalmával.