“Egy fecske is csinálhat nyarat…”

Beszélgetőtársam Zubor Melissza, a kecskeméti Zöld Misszió (@zöldmisszió) Csomagolásmentes Bolt vezetője és a @nebeszéljzöldségeket Instagram-oldal megálmodója, akivel hétvégén találkozhattok az EcoPunk Találkozón.

Tóth Kata: Milyen tapasztalatokkal zártátok a műanyagmentes júliust?

Zubor Melissza: Őszintén szólva, nem kezdték el megrohamozni a boltot. Volt egy nyereményjátékunk, melynek kapcsán ugyan többen kipróbálták a tisztítószereket, de nem lett számottevően nagyobb az érdeklődés.

TK: Számos változás történt kormányrendelet szintjén is az egyszerhasználatos műanyagokat illetően. Ezekről mit érdemes tudni?

ZM: Ez európai uniós szabályozás, aminek muszáj eleget tenni. Megjelöltek bizonyos termékeket, például a 6-os osztályozású műanyagokat; ezekből már nem készülhetnek egyszer használatos termékek, de ha valaki, mondjuk, lefolyócsövet vásárol, az valószínűleg továbbra is ilyen anyagokból lesz. A 7-es kategóriába is több száz fajta műanyag esik, amik ugyanúgy maradnak, pedig a nagy részük nem alkalmas újrahasznosításra. Idetartozik a jelenleg mindenfélét helyettesítő, „csúcsszuper”, lebomló műanyag is, amit kizárólag ipari komposztálóban lehet hatástalanítani. Ilyen tudtommal legközelebb Németországban található, illetve, ami Magyarországon van, vagy annak készült, annak nincsen engedélye üzemelni… Tehát a szemetesbe dobva a többi hulladék között az nem tűnik csak úgy el, ugyanúgy megy az égetőbe vagy a lerakóba. Kizárólag az bomlik le az otthoni komposztálóban, amin az „OK HOME komposzt”-jelölés található.

TK: Tehát ha én az ebédem mellé „lebomló”-felirattal ellátott evőeszközt kapok, akkor azzal nem tettem semmit a környezetemért?

ZM: Lehet, hogy nem ötszáz év kell neki a lebomláshoz, csak kétszáz, de még a mai kutatások sem tudják megmondani pontosan. Sok termékre ráírják azt is, hogy „öko”, de ha megfordítod, a címkén feltűnik, hogy milyen környezetszennyező, vízre és élővilágra káros anyagok vannak benne.

TK: Gyakran tartasz előadást ebben a témában. Mik a tapasztalataid, a mai gyerekek mennyire értik, érzik a súlyát a környezetszennyezésnek?

ZM: Interaktív feladatokkal rá lehet őket vezetni, hogy felismerjék a környezettudatos döntéseket, például egy vászonzsák és egy műanyagszatyor közötti különbséget, de kevesen találkoznak ezekkel a lehetőségekkel a hétköznapokban. Falusi környezetben sokkal természetesebb a szelektív hulladékgyűjtés, a komposztálás, de a városi gyerekek jóval kisebb arányban nyilatkoznak arról, hogy otthonról ismerősek lennének ezek a szokások.

A középiskolások körében előfordul, hogy sokkal motiváltabbak ebben a témában, mint a szülők, és próbálják győzködni a felnőtteket, hogy változtassanak a szokásaikon, de olyannal is találkozom, amikor a szülő, nagyszülő hiába alakít ki egy környezettudatos életmódot, a gyerek otthon követi a szabályokat, de házon kívül már nem tartja fontosnak.

TK: Kik a legaktívabbak a csomagolásmentes vásárlás terén?

ZM: A 25-40 éves korosztály, azon belül is a kisgyerekes anyukák.

TK: Útjára indult a @nebeszéljzöldségeket Instagram-oldal, ahol rövid videók jelennek meg a környezettudatossággal vagy annak hiányával kapcsolatban. Hogy jött létre ez a kezdeményezés?

Másfél-két éve gondolkozom azon, hogy minek kell történnie az általános szemléletváltáshoz. Valami olyat kerestem, amin keresztül meg lehet szólítani az embereket, amit szívesen néznek és terjesztenek is. Így jutottam el odáig, hogy a humor lehet a legjobb eszköz, ezért készítünk olyan videókat, amik feltehetőleg viccesek, és az emberek remélhetőleg felismerik magukat bennük. Ha valaki szereti magát meg a környezetét, és tud önkritikát gyakorolni, nagyobb eséllyel történik meg az átbillenés.

TK: Te hogy jutottál el idáig?

Az általános iskolás biológiatanárom ültette el bennem ennek az egésznek a magvát, a mai napig emlékszem az óráira, a filmekre, amiket megnéztünk. A középiskolában és az egyetem első éveiben azonban én is úgy éltem, mint ahogy az megszokott a mai világban. A Szegedi Tudományegyetem viszont egy zöld egyetem, természetes a szelektív hulladékgyűjtés, rengeteg a zöld és a biciklis terület. Sok előadás van a témában, minden évben megrendezik a hulladékcsökkentési hetet. Ezeken én mindig részt vettem. Volt egy alkalom, ahonnan haza lehetett vinni egy kis üveget, amit szárazáruval töltöttünk meg. Nekem ez a mai napig megvan, mint egy jelkép, mert ekkor kezdtem el azzal foglalkozni, mit tehetek én azért, hogy csökkentsem a szeméttermelést. Először elhagytam a pékáru és gyümölcs vásárlásakor használatos nylon-zacskókat, a csomagolás nélkül álló termékekhez mindig vittem a saját zsákomat. A kulacs használata mindig is egyszerűbbnek tűnt, mint állandóan elmenni a büfébe egy újabb flakonért. Szegeden egy piacon vásároltam, ahol sok mindent meg lehetett oldani, de én is ugyanúgy megvettem a boltban a tisztítószereket, mint bárki más. Aztán elérkezett az a pont, amikor Kecskeméten összeköltöztem a párommal egy nagy bevásárlóközpont szomszédságában, és bár hetente négy napot Szegeden töltöttem az egyetem miatt, észszerűbbnek tűnt Kecskeméten bevásárolni, de nem tetszett, amit tapasztaltam. Elkezdtem olvasgatni az összetevőket, foglalkoztatott az is, hogy az étel mibe van csomagolva. Ráadásul egy zsákutcában lakunk, ahova nem jár a szemeteskocsi. Elkezdtünk komposztálni, szelektíven gyűjteni, lecseréltem a tisztítószereket, a fürdőszobai dolgokat…

TK: Minden egyszerre… Ez a jó módszer?

ZM: Nem. Főleg ha az ember nem egyedül él, sokkal könnyebb lépésről lépésre hozzászoktatni a másikat ezekhez a változásokhoz. De én gyorsan túl akartam lenni rajta. Ekkor már volt csomagolásmentes bolt Budán, ahova Anyukámmal feljártunk, és mindig hónapokra bevásároltunk…

TK: Tehát hatással voltál Anyukádra?

ZM: Igen, és a családban többekre. Ezért is hiszem, hogy egy fecske is csinálhat nyarat, ha nem is egy forró nyarat, de egy kis napsütéses időjárást biztosan!

TK: Aztán elhatároztad, hogy nyitsz egy boltot?

ZM: Először ez nem volt tervben. A Zöld Missziót azért hoztam létre, hogy információkkal lássam el az embereket arról, hogyan tudnak tudatosabban élni, vásárolni. Egy csoporttársammal szerveztünk egy pikniket 2018 augusztusában. Ide eljött egy újságíró is és úgy tizenöt érdeklődő. Megjelent az eseményről egy cikk, aztán jöttek felkérések, hogy adjak elő ebben a témában különböző rendezvényeken. Ez volt a hobbim. Abban is segítettem az embereknek, hogy összegyűjtöttem az igényeket, és megrendeltem mindenkinek a hulladékmentes.hu-ról mindent, amire szükségük volt. Mivel egyre nagyobbak lettek a rendelések, egyre több lett az érdeklődő, én pedig úgy döntöttem, megnyitom a boltot.

TK: Hol tartasz legközelebb előadást?

ZM: Hétvégén (2021. augusztus 19-22.) lesz az EcoPunk Találkozó (@ecopunkofficial) Terényben. Ezen a rendezvényen találkoztam a bolt megnyitása előtti nyáron Bea Johnsonnal (@zerowastehome) és Kump Edinával (@hulladékmentes), ők komolyan inspiráltak, és Edinától a mai napig is rengeteget tanulok. Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy most már előadóként vehetek részt ezen a fesztiválon. 21-én szombaton fogok arról beszélgetni Magyar-Hikisch Ágival (@nepazarolj) és Antal Évával (@vaszonzsakoslany), hogy mi minden áll ennek az egész életmódnak a hátterében, s milyen út vezet odáig, hogy egy termék kikerüljön egy csomagolásmentes bolt polcára.  Beszélünk majd például arról is, miért eszünk Kínából importált rizst, miközben hetven kilométerre tőlünk fellelhető a legjobb minőségű biorizs…

Ajánlott cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük